* beléd szerettem... és harcolni akarok érted...
A fülemben csengtek Chris szavai... aztán az a csók... nem húzódtam el... csak egyetlen végtelennek tűnő pillanat után...
Pofon vágtam, de nem azért mert nem akartam, hogy megcsókoljon... hanem mert nem akartam, hogy azt higgye akarom...
- Mit csinálsz? Nem nézed meg a házat? - lépett felém mosolyogva Andy
- De... - Felsegített és a kezemnél fogva húzott maga után
°CC
A ház sarkánál álltam, mint egy perverz leskelődő és Hollyn gondolkoztam, miközben ezek ketten kéz a kézben elindultak a ház felé. A pofon ugyan éhez térített, de még mindig éreztem az ajkai édes ízét... Utáltam Andyt... minden szinten gyűlöltem amennyire csak lehet... de kötött a szerződésem...
Nem tudtam megérteni, hogy ez a csodálatos lány, mit akarhat tőle...
Persze Andy jól néz ki és jó a szövege... De aztán... Mindig ugyan az a forgatókönyv. Hangosan kifújtam a levegőt...
- leskelődünk? - Szólalt meg mögöttem egy hang...
majdnem összeestem ijedtemben.
- Ash... A frászt hoztad rám...
- CC... Ezt be kell fejezned, mielőtt elkezded... Mindenkinek jobb, ha most lemondasz Hollyról...
- Én nem... Én csak... Ash... Én... Beleszeretem
- Tudom - fel alá járkált amíg beszélt... elmagyarázta, hogy mennyit árthatok ha nem hagyom békén a lányt, akit meg akartam menteni Andy karjaiból...
Ash végre elvonult egy hosszas fejmosás után... de az fürdőszobába lépve Andybe futottam, csak hogy folytatódjon a balszerencse áradása...
- Chris... szóltam, hogy szállj le Hollyról... erre te megint... szerelmet vallasz... fejezd ezt be mielőtt bajok lesznek...
- Fenyegetsz?
- Csak figyelmeztetlek...
- Megcsókoltam... - vigyorogtam rá...
Csak döbbenten rám nézett én pedig elsétáltam mellette... az emeleti szobámba.
°Holly
Andy idegbetegen csapkodva pakolta a holmiját...
- Mi a bajod?
- Nem tudod?
- Tudnom kéne?
- Te tudod...
Elnevettem magam a gyerekes társalgási szinten...
- Nevetséges?
- Az vagy... ha elmondanád, hogy mi a fene bajod van...
- Tudod... nem szeretek osztozni azon... ami az enyém...
- Parancsolsz? - néztem rá kerek szemekkel... láttam, hogy rettentő dühös...
- Miért hagytad, hogy megcsókoljon...?
- Nem hagytam... felpofoztam...
- ... ezt elfelejtette említeni...
- Talán legközelebb kérdezz meg... mielőtt nekem támadsz...
A kanapén ültem és idegesen doboltam a lábammal... amikor CC lépett be...
- Te aljas szemét... - sziszegtem a fogaim között...
- Holly? - nézett rám kérdőn...
- Mi a fenének kell kavarnod? - szemeiben könnycseppek gyűltek...
- Én... sajnálom, de végre egyszer... én voltam nyeregben Andyvel szemben és...
Újra lendült a karom... pofon akartam vágni megint, de elkapta a kezem, magához rántott és mellkasához húzott.
- Sajnálom... - suttogta újra... én pedig sírtam magam sem tudom miért...
- Hagyj békén Chris... - dörmögtem a mellkasába majd kicsusszantam a karjaiból és elszaladtam... a medencénél találtam nyugalmat.
Végül a teraszon egy napozóágyon aludtam el... kimerültem az elmúlt napoktól...
- Holly, kicsim... - hallottam Andy hangját... kinyitottam a szemem és a retinámba égtek azok a kék szemek...
- Hmm?
- Nem szeretnél felkelni... már órák óta alszol... biztos kényelmetlen is... és... hoztam kávét... és... szeretnék bocsánatot kérni tőled... azért ami történt...
Nem szóltam, csak az ölébe kúsztam, a kezéből az asztalra tettem a kávét és az ajkaira tapadtam... tudtam, hogy ennyi elég... felejteni akartam... felejteni, méghozzá...CC csókját...