Nyolcadik... utazás kávé nélkül

Andy reggel óta énekelt mellettem, máskor ez megnyugtatott és imádtam a hangját hallgatni, de most nem volt jó... A reptéren ültünk ed a gépet vártuk. Átszállással tudunk csak kis hazámba eljutni és le késtük a csatlakozást.
- taníts nekem valamit, a te nyelveden -mosolygott rám hirtelen
- mit szeretnél tudni?
- nem tudom mondjuk köszönni
- Szia
- ez angolul van...- morgott (see you)
- Igen úgy hangzik... akkor tanuld meg hogy jó napot kívánok!
- mivan? ? ? Jonapotvanok - röhögött én pedig vele nevettem
- és hogy mondod ha szeretsz?
- Szeretlek
- én is - válaszolta teljes magyarsággal és komolynak tűnő ábrázattal...
A szám is tátva maradt...
- gyakoroltam kicsit a héten, gondoltam hasznos lehet - folytatta angolul
- nem azon döbbentem meg... - vallottam be
- szóval nem hitted hogy szeretlek?
Elpurulhattam, mert elnevette magát.
- Holly én nem trófeavadász vagyok...
Ez volt az első eset, hogy így beszélt velem. Komolyan...
Hirtelen boldogságot éreztem. Mégis csak Andy az akivel együtt kell lennem, észre sem vettem hogy megtaláltam a szerelmet... de akkor miért jut eszembe folyton CC... és az újabb csókja és amit mondott... majd elhiszem ha igazat mondasz... Nem! Elég volt. Itt a tökéletes férfi akire nők milliói vágynak,  szeret. Most vallotta be. Én pedig azon lamentálok magamban hogy Christian mit mondott. Vége...
- Holly?
- tessék? - néztem
- azt kérdeztem minden rendben van e - kék szemei villantak egyet
- tökéletesen , boldog vagyok veled!
- akkor jó - át karolta a derekamat és el indultunk az idő közben beérkező géphez.
Az út nagy részét végig beszélgettünk. Jelentéktelen dolgokról volt szó. Kifaggatott a szüleimről az addigi életem részleteiről,  olyan szinten ahogy azelőtt soha. Kezdünk olyanok lenni mint egy rendes normális pár. A repülő befutott a reptérre... miután megvártuk a bőröndöket, elindultunk kifelé. A váróban pár ember állt táblákkal. Először nem is figyeltem fel rá... de aztán hirtelen odakaptam a fejem. A szüleim és par barátom állt ott... a táblakon felirattal...
*
Hozzám jössz feleségül?
*
Döbbenten álltam... Andy letérdelt a reptér közepén és a kezében tartotta a kezeimet...
- Holly...
- igen!
- de hát végig sem mondtam...
- akkor mondd...
- leszel a...
- igen!!!
- Holly - elnevette magát. Felpattant az ölébe kapott.
Forgott velem a vilàg...

Hetedik... egy újabb csok(i)

A Christiannal történt incidens óta eltelt másfél hét viszonylag nyugalomban telt. A koncertek egymást követték. Andy nem változott, heves természete kiismerhetetlenné és érdekessé tette számomra, és ez pont elég volt ahhoz, hogy nem féltem tőle hogy belé szeretek, de éppen megfelelő, hogy jól érezzem magam vele és ne gondoljak rá, hogy mi lett volna ha engedek CC nek.

- Hahó nővérkém... miért ücsörögsz itt egyedül? - Anne foglalt helyet mellettem és zavart meg a gondolataimban... - mit rajzolsz?
- Honnan tudtad? - mosolyogva mutatott az ölemben nyugvó mappára...
- Ráadásul mindig rajzolsz ha gondolkozol... szóval mesélj... mi a baj?
- Azt hiszem ideje hazamennem Anne... foglalkoznom kéne a szalonnal...
- Holly...
- Komolyan, maradj csak de én...
- Akkor menj haza, győződj meg róla, hogy minden rendben és nem robbant fel nélküled a szalon.. és gyere vissza - vigyorgott rám.
- Nem tudom...
- Beszéld meg Andyvel, miért nem viszed magaddal... idegen környezetben lehet hogy még jobban megismernétek egymást... vagy épp előle mennél haza?
- Nem... sőt... tetszik az ötleted... - elnevettem magam. - Tudod mit, meg is kérdezem...

Elpakoltam a rajzcuccaimat és már hallottam is a nyikorgó lépcsőn valakinek a lépteit... Kiléptem a szobából és telibe nekiütköztem CC nek, aki hanyatt esett és újra magával rántott, pontosan úgy mint a kori pályán Londonban. elkapott, hogyne essek nagyot.
- Basszus... - szitkozódtam...
- Ne haragudj...
- Nem, dehogyis, te ne haragudj.... tiszta hülye vagyok... - felsegített, miközben egy pillanatra a szemembe nézett, de már tovább is indult lehajtott fejjel...
- Jó utat... - vágta oda...
Mire megkérdeztem volna, hogy honnan tudja, már el is tűnt...

Andy hangját hallottam, végre felébredt...
- jó reggelt.. - a telefont nyomkodva ült
- neked is
- Mi volt ez  hangzavar?
- Elestem...











- De minden rendben? - nézett fel mire téblábolni kezdtem... - Húhaaa... na mesélj, mi a gond, mit szeretnél?
- Hát elég nagy kérésem lenne... vagyis... kérdésem....
Újra morcos arckifejezéssel hátra dőlve várt...
- Na....?!



- Szóval tudom, hogy rengeteg dolgod van, de én szeretnék hazamenni pár napra.. ha lenne kedved esetleg velem jöhetnél...
- Jesszus... már azt hittem baj van... - mosolyodott el... - persze, most van egy szabad hetem... akár mikor mehetünk...
- Akár holnap is?
- Akár... - magához húzott, ajkaim épphogy csak súrolták az övét, de szinte szikrázott a levegő közöttünk....
- Andy... - Hallottuk meg az ajtóból Ash hangját...
- Az Iste.... miaz? - mordult rá
- Ne haragudj, tudod hogy nem zavarnálak, de mennünk kell...
- Menjünk, de Ash! Elutazom holnap... mondjatok le mindent egy hétre...
- Oké... - Ashley eltünt...

- Sajnálom, de mennem kell - nyomott egy csókot a számra, felpattant és a fürdő felé vette az irányt.
- Én is...
- De esetleg velem jöhetsz... a zuhany alá... - mosolygott kajánul, cigivel a szájában... én pedig kaptam az alkalmon és utána indultam...

Andy, Ashley és Jinxx együtt indultak el. Miután összepakoltam a másnapi indulásra, a medence mellé telepedtem újra, kezemben egy bögre kakaóval, a számban egy füstölgő szál cigivel... és épp kezdtem volna élvezni a kiérdemelt pihenést amikor...
- Leülhetek? - Kérdezte meg Chris
- Persze... - tudtam, hogy még vár rám egy kellemetlen beszélgetés vele...
- Szóval haza utazol... és magaddal viszed Andyt? - nézett rám furcsa arckifejezéssel. - Szerinted ez jó ötlet?
- Nem tudom, miért ne lenne jó ötlet?
- Holly... én nem szólok bele a döntéseidbe... eddig sem tettem... de tudom, hogy többet érzel irántam annál, hogy Andyt hazavidd bemutatni a szüleidnek....
- Semmi közöd hozzá... és nagyon tévedsz... - próbáltam meg felpattanni de elvesztettem az egyensúlyomat...
újra estem... de ezúttal a segítségemre "ugró" Chrissel együtt a medencébe... a vízből felbukkanva elkapott a röhögés... CC velem röhögött... majd egy óvatlan pillanatban újra megcsókolt...



- Ezt... ne... - toltam el magamtól...-  kár volt... soha többet... - csak álltam előtte... - Christian... én nem érzek irántad semmit... - hazudtam - Andyvel vagyok együtt, és ezt el kell fogadnod...
- Elfogadom, ha majd igazat mondasz...
Jake sétált el mellettünk...
- Minden rendben...? - nézett ránk furán...
CC vigyorgott
-... - én pedig bámultam rá értetlenül...
- Én tudjátok mit... nem is akarom tudni... inkább...

Hatodik kávé

Még mindig értetlenül ücsörögtem a medence szélén és a pulcsim ujját morzsolgattam...
* beléd szerettem... és harcolni akarok érted...
A fülemben csengtek Chris szavai... aztán az a csók... nem húzódtam el... csak egyetlen végtelennek tűnő pillanat után...
Pofon vágtam, de nem azért mert nem akartam, hogy megcsókoljon... hanem mert nem akartam, hogy azt higgye akarom...

- Mit csinálsz? Nem nézed meg a házat? - lépett felém mosolyogva Andy
- De... - Felsegített és a kezemnél fogva húzott maga után

°CC

A ház sarkánál álltam, mint egy perverz leskelődő és Hollyn gondolkoztam, miközben ezek ketten kéz a kézben elindultak a ház felé. A pofon ugyan éhez térített, de még mindig éreztem az ajkai édes ízét... Utáltam Andyt... minden szinten gyűlöltem amennyire csak lehet... de kötött a szerződésem...
Nem tudtam megérteni, hogy ez a csodálatos lány, mit akarhat tőle...
Persze Andy jól néz ki és jó a szövege... De aztán... Mindig ugyan az a forgatókönyv. Hangosan kifújtam a levegőt...
- leskelődünk? - Szólalt meg mögöttem egy hang...
majdnem összeestem ijedtemben.
- Ash... A frászt hoztad rám...
- CC... Ezt be kell fejezned, mielőtt elkezded... Mindenkinek jobb, ha most lemondasz Hollyról...
- Én nem... Én csak... Ash... Én... Beleszeretem
- Tudom - fel alá járkált amíg beszélt... elmagyarázta, hogy mennyit árthatok ha nem hagyom békén a lányt, akit meg akartam menteni Andy karjaiból...

Ash végre elvonult egy hosszas fejmosás után... de az fürdőszobába lépve Andybe futottam, csak hogy folytatódjon a balszerencse áradása...
- Chris... szóltam, hogy szállj le Hollyról... erre te megint... szerelmet vallasz... fejezd ezt be mielőtt bajok lesznek...
- Fenyegetsz?
- Csak figyelmeztetlek...
- Megcsókoltam... - vigyorogtam rá...
Csak döbbenten rám nézett én pedig elsétáltam mellette... az emeleti szobámba.

°Holly

Andy idegbetegen csapkodva pakolta a holmiját...
- Mi a bajod?
- Nem tudod?
- Tudnom kéne?
- Te tudod...
Elnevettem magam a gyerekes társalgási szinten...
- Nevetséges?
- Az vagy... ha elmondanád, hogy mi a fene bajod van...
- Tudod... nem szeretek osztozni azon... ami az enyém...
- Parancsolsz? - néztem rá kerek szemekkel... láttam, hogy rettentő dühös...
- Miért hagytad, hogy megcsókoljon...?
- Nem hagytam... felpofoztam...
- ... ezt elfelejtette említeni...
- Talán legközelebb kérdezz meg... mielőtt nekem támadsz...



A kanapén ültem és idegesen doboltam a lábammal... amikor CC lépett be...
- Te aljas szemét... - sziszegtem a fogaim között...
- Holly? - nézett rám kérdőn...
- Mi a fenének kell kavarnod? - szemeiben könnycseppek gyűltek...
- Én... sajnálom, de végre egyszer... én voltam nyeregben Andyvel szemben és...
Újra lendült a karom... pofon akartam vágni megint, de elkapta a kezem, magához rántott és mellkasához húzott.
- Sajnálom... - suttogta újra... én pedig sírtam magam sem tudom miért...
- Hagyj békén Chris... - dörmögtem a mellkasába majd kicsusszantam a karjaiból és elszaladtam... a medencénél találtam nyugalmat.
Végül a teraszon egy napozóágyon aludtam el... kimerültem az elmúlt napoktól...

- Holly, kicsim... - hallottam Andy hangját... kinyitottam a szemem és a retinámba égtek azok a kék szemek...
- Hmm?
- Nem szeretnél felkelni... már órák óta alszol... biztos kényelmetlen is... és... hoztam kávét... és... szeretnék bocsánatot kérni tőled... azért ami történt...
Nem szóltam, csak az ölébe kúsztam, a kezéből az asztalra tettem a kávét és az ajkaira tapadtam... tudtam, hogy ennyi elég... felejteni akartam... felejteni, méghozzá...CC csókját...

Ötödik kávé

Andy a kezemet fogtva aludt el a repülőn, az ülés támláját hátra hajtva.
- Holly... - hallottam a húgom hangját mögülem
- Na?
- Eljössz velem pisilni? - majdnem elröhögtem magam...
- Nem tudsz egyedül?
- Naaa légysziii
- Jól van már... - kihámoztam a kezem Andyéből és kinyújtóztattam elgémberedett végtagjaimat.

- Miért kellett veled jönnöm? - vigyorogtam még mindig...
- Holly... te miért voltál este Chrissel?
- Hát ez meg miféle kérdés?
- Hát... csak kérdezem...
- Összefutottunk véletlenül este... aztán beszélgettünk és koriztunk egyet... mi ebben olyan furcsa...?
- Csak az, hogy... Ash szerint Chris totál beléd van esve és Andy reggel leüvöltötte a fejét is miattad...
A falnak dőlve bámultam zavarodottan a cipőmet...
- Chris...?
- Jól hallottad... Andy tombolt miatta...
- Értem... - nem akartam többet hallani, megbántottam egy embert, mert a barátomnak gondoltam, kiöntöttem neki a lelkem Andyről... miközben ő... többet érez irántam mint... mint kéne...

Némán visszaültem Andy mellé, aki idő közben felébredt és mosolyogva fogadott.
- Azt hittem megszöktél...
- Nem én... csak a mosdóban voltam... - magamra erőltettem egy mosolyt én is...
Egy stewardess lépkedett felénk...
- Hozhatok önöknek valamit?
- Egy kávé jól esne... - bólogattam... azzal el is tűnt...
Andyvel nem beszélgettünk többet és pillanatokkal később el is aludt...
Chris felé sandítottam aki addig meredten bámulta az ölében lévő újság lapjait, de abban a pillanatban rám nézett...
- gyere kicsit velem... - suttogta... újra kiszabadítottam az ujjaimat és elindultam hátrafelé...Chrissel a nyomomban... A stwardesek részére fenntartott helységben álltunk. CC mosolyogva állt velem szemben, de ez a mosoly nem olyan volt mint eddig...
- Holly... El kell mondanom valamit... - lehajtotta a fejét, nem zavarban volt, inkább szégyellte magát - amikor együtt koriztunk... Tudod... Beléd szerettem...
nem kertelt... Kerek perec kimondta én pedig ott álltam lesokkolva... és mielőtt reagálhattam volna... Andy jelent meg...
- Chris haver... azt hittem érthetően megkértelek... - olyan arckifejezéssel nézett a dobosra, hogy féltem, hogy bántani fogja...
- Gyere... menjünk... -fogtam meg a kezét... mire arcvonásai ellágyultak...
- Menjünk... - ismételte meg
Visszaültünk a helyünkre... és nem sokkal később leszálltunk.



Hát... ha ugyan csak egy kis időre is de elfelejtettük minden sérelmünket és aggodalmunkat...
- És most? - néztem teli vigyorral Andy kék szemeibe és azt hiszem egy pillanatra újra belé estem...
- Haza megyünk - mosolygott vissza
Megvártuk a csomagokat cipelő roadokat és elindultunk kifelé... őrjöngő tömeg, sikoltozó lányok és ordítozó fiúk hada állt odakint és mind rájuk vártak... pislogni sem volt esélyem, azonnal az arcomba nyomtak számos mikrofont és fényképezőgépek hada vakított el... egy kéz szorítását éreztem egyedül... tudtam, hogy Andy az, egy pillanatra sem eresztett el... közelebb rántott magához, átölelte a derekamat és így haladtunk tovább... az adrenalin szintem az egekbe szállt és remegő lábakkal másztam be a turnébuszba ami ránk várt.
A húgom és Kath bemásztak utánam, a fiúk kint maradtak a rajongókkal egy kicsit...

- Mi történt a repülőn Holly? - kérdezte Kathleen
- Te is kezded? - néztem mérgesen a húgomra...
- Én nem mondtam neki semmit... - fonta keresztbe duzzogva maga előtt a karját...
- Igazából... hallottam Andyt, ahogy CCvel beszélt... mintha a kutyája lenne...
- Ugyan már Kath... félreértettél valamit... - győzködtem magam
- Úristen Holly... minek tagadod... - Mielőtt befejezhette volna a srácok sorban felpattantak a buszra...

Andy egész úton az ujjaimmal játszadozott, de nekem lelkiismeret furdalásom volt és csak azon járt az eszem, hogy távol kell tartanom magamtól CC-t... a saját érdekében...

Andy pont hozzám való... tökéletesen megfelel a felszínes kapcsolathoz, ami nem töri össze a szívemet... ami nem biztos, hogy kibírna még egy törést...



A buszról leszállva egy óriási, gyönyörű, csupa üveg ház előtt ácsorogtunk...
- Ez itt a főhadiszálás... - vigyorgott Jake...
- Igazából... ez az én lakásom, ahol mindig mindenki itt van... - vigyorgott Andy...
- Mert egyszerűbb mint állandóan ide oda rohangálni... - nevetett fel Ashley...
- Nézzetek körbe... addig mi kipakolunk a srácokkal... - lehelt egy csókot a számra Andy
A kertben lévő hatalmas medence partján vertünk tanyát... épp a cigizés örömeit próbáltam volna meg élvezni, amikor mellém lépett Chris...